VII. Öhönfőző Verseny

Településünk számára mindig is fontos volt a népi kulturális hagyományok megőrzése, ápolása és továbbörökítése. A magyar népi kultúra részét képező, régmúltban fellelhető pásztorhagyományok régiónkban és városunkban egyaránt megtalálhatóak. A pásztorételek a helyi gasztronómiai tradíciók fontos részét képezik. A laktató egytálételek, így az öhön kevés alapanyag felhasználásával elkészíthető. Az évről évre megrendezett Öhönfőző Versenyen résztvevő csapatok a hagyományosság mellett több kiegészítő felhasználásával teszik még ízletesebbé az öhönt.

A Hajdúnánás Városi Önkormányzat és a Nánás Pro Cultura Kft. 2013. június 15-én immár hetedik alkalommal rendezte meg az Öhönfőző Versenyt, amely idén rekordnevezéssel zajlott, hiszen nemcsak városunkból, hanem a környező településekről – többek között Derecskéről, Hajdúböszörményből, Hajdúhadházról, Polgárról, Téglásról, Tiszavasváriból is érkeztek csapatok.

A kánikulai hőségben mintegy 50 csapat bográcsában főtt az öhön, a versenyzés és a főzés eredményét a zsűri több szempontot figyelembe véve értékelte. A tálalás módjának, az étel íz harmóniájának és a főzés körülményeinek fontos szerepet tulajdonítottak az értékelés során. A régi pásztorok ételének alapanyaga a szalonna, hagyma, krumpli, száraztészta, paprika, só, azonban voltak olyan csapatok, akik különböző kiegészítők – kolbász, borsó, szalámi – felhasználásával tették még különlegesebbé főztjüket.

Emlékezés az elhurcoltakra

A Moldvától Szibériáig, a Kaukázustól a Jeges-tengerig felállított táborok egyike volt az a Benderi, ahová 1944. november 3-án virradóra közel négyszáz civilt hurcoltak el Hajdúnánásról. A Hajdúnánás Városi Önkormányzat az áldozatokra való megemlékezés jegyében a Honvédelmi Minisztérium közreműködésével 2013. június első napjaiban utazást szervezett a Dnyeszter menti Köztársaság területére.

A hajdúnánásiakból, valamint a helyi és országos sajtó munkatársaiból álló küldöttség Szólláth Tibor polgármester vezetésével június 5-én indult el Hajdúnánásról, s mintegy kétnapos utazást követően érkezett meg Benderibe.

A második világháborúban Benderiben elhunyt magyar hadifoglyok és polgári áldozatok emlékére 2010-ben létesítettek emlékparkot, ahol szovjet katonák mellett mintegy háromszáz magyar hadifogoly sírja is található. Az ide hurcolt közel négyszáz civil közül mindössze tizenkilencen térhettek haza Hajdúnánásra.

Az áldozatok emlékére a hajdúnánásiak június 7-én fejfát állítottak, s a főhajtás szimbólumaként elhelyezték a hajdúnánási földet és az áldozatok nevét tartalmazó urnát.

 Az emlékezésen a küldöttség tagjai mellett a Chishinaui Magyar Nagykövetség képviseletében Szilágyi Mátyás rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, valamint a Moldovai Köztársaság kül- és belügyminisztériumának magas rangú képviselői is jelen voltak.

Kocsis Áron a Hajdúnánási Református Egyházközség lelkipásztora megáldotta a fejfát.  A nap folyamán Chisinauban Kocsis Áron református lelkipásztor ökumenikus istentiszteletet, Kósa Anton kisinyovi püspök szentmisét tartott elhurcolt magyar honfitársaink tiszteletére.

A hazafelé vezető úton a résztvevők az emlékezés virágait, koszorúit helyezték el a fővárostól, Chisinautól közel 100 kilométerre található Baltiban is, ahol a 103-as számú szovjet „haláltábor” működött.  

Fotók: Czeglédi Zsolt (MTI)

Népi iparművészeti kiállítás nyílt a galériában

Az immár harminc éves Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület alkotóinak munkáiból nyílt kiállítás 2013. június 12-én a Kéky Lajos Városi Művelődési Központ galériájában. A tárlatot az egyesület elnöke, Hubert Erzsébet etnográfus nyitotta meg, aki bemutatta a Hajdúnánáson élő és alkotó népi kézműveseket és ismertette a jelenlévőkkel az egyesület tevékenységét. 

A Népművészeti Egyesületek Szövetsége Hajdú-Bihar megyei Szervezete 1982-ben alakult a megyében élő és dolgozó, akkor még elsősorban amatőr tárgyalkotó művészekből. A civil szervezet jelenleg 120 tagból áll, aki között 46-an népi iparművészek, 23-an pedig szakoktatók.

A tíz alkotó tevékenységét szemléltető kiállításon elsősorban szűrrátétes népi viseletet, szűrrátétes lakástextilből készült faliszőnyegeket, a paszományvarrás és a gyöngyfűzés mesterségének alkotásait tekinthették meg a látogatók. Az értékőrzés mellett a modern stílusjegyek is megfigyelhetőek a gyöngyből készült „Sárközi gallér” és a paszománnyal díszített modern szabásvonalú női kosztüm esetében.

A kiállítást 2013. június 28-ig tekinthetik meg az érdeklődők.

Június 15-től a Tourinform Iroda minden nap 9⁰⁰-17⁰⁰-ig a hajdúnánási gyógyfürdőben is nyitva tart.

A Tourinform Iroda elérhetőségei

A Hajdúnánási Gyógyfüdő megújult honlapja

Megyei Mentőnap városunkban

A szervezett magyar mentés 125. évfordulója és az Országos Mentőszolgálat megalakulásának 65. évfordulója tiszteletére Hajdúnánás adott otthont a Hajdú-Bihar megyei Mentőnap rendezvénynek 2013. június 8-án.

A programok a délelőtti órákban a Városi Rendelőintézet előtt mentéstechnikai bemutatóval kezdődtek, majd ezt követően az érdeklődők számára lehetőség nyílt egészségügy vizsgálatok elvégzésére, így vércukorszint mérésre és EKG készítésre.

A jeles nap délutánján a „Máró József Emlékalapítvány” által állíttatott emléktábla avatására is sor került. A hosszú évekig mentő-gépkocsivezetőként dolgozó Máró József nevét viselő alapítványt 2004-ben hozta létre Máró Józsefné a hajdúnánási mentők javára, melynek célja a mentőállomás életmentési feltételeinek javítása. Máró Józsefről Kovács Zsolt, vezető mentőtiszt tartott emlékező beszédet, az emléktáblát pedig Máró Józsefné leplezte le.

Az ünnepség a Kéky Lajos Városi Művelődési Központban Dr. Tiba István országgyűlési képviselő megnyitó beszédével és Mentéstörténeti Emléküléssel folytatódott. Deák Sándor nyugdíjas mentőtiszt az országos és megyei mentés több mint egy évszázados történetében végbement fejlődést ismertette: beszélt többek között a mentéstechnika egységesítéséről és bemutatta megyénk mentőállomásait.

Ezt követően a Kresz Géza Mentőmúzeum igazgatója, Debrődi Gábor szemléltette előadásában a Mentőmúzeum történetét és a mentés tárgyi emlékeit. A múzeumi gyűjtemény egyes darabjai 2013. június 13-ig a Kéky Lajos Városi Művelődési Központban megtekinthetők.

Nemzeti Összetartozás Napja Hajdúnánáson

A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából tartottak megemlékezést 2013. június 4-én Hajdúnánáson. Immár 93 éve annak, hogy a történelmi Versailles melletti Nagy-Trianon palotában hazánkra kényszerített döntés értelmében a vesztes központi hatalmak mellett harcoló Magyar királyság területének mintegy kétharmadát elcsatolták.

A magyar Országgyűlés 2010-ben nyilvánította a Nemzeti Összetartozás Napjává június 4-ét, az első világháborút végelegesen lezáró trianoni békeszerződés napját.

„A területi veszteségekkel párhuzamosan a kulturális károk is hatalmasak voltak. Ahogy a korabeli sajtó írta, elszakították tőlünk a ragyogó magyar városokat: a kincses Kolozsvárt, a Rákóczaik Kassáját, a koronázó Pozsonyt, az iparkodó Temesvárt – idézte fel Szólláth Tibor polgármester emlékező beszédében a korabeli közhangulatot.

A városvezető az emlékezés fontosságára és a határon túli magyarokkal való kapcsolattartásra hívta fel a figyelmet. Ennek szép példája a tavalyi évben a Királyhágómelléki református Egyházkerület és a hajdúnánási pedagógusok közreműködésével elindult a "Hídépítés határon innen és túl" elnevezésű program, mely a Partium területén élő gyermekek és családjaik számára lehetővé teszi azt, hogy tradícióinkat, a magyarság eredetét, történelmét megismerjék.

A megemlékezés Meleg Vilmos nagyváradi színművész szavalatával folytatódott, ezt követően a megjelent intézmények, szervezetek képviselői a Trianon-emlékműnél helyezték el koszorúikat, virágaikat.

Esély Nap az esélyért

A Hajdú-Bihar Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház szervezésében, az Emberi Erőforrások Minisztériumának és a Hajdúnánás Városi Önkormányzat támogatásával városunkban 2013. május 29-én megrendezésre került az Esély Nap.

A Hajdú-Bihar Megyei Család, Esélyteremtés Önkéntes Ház azzal a céllal szervezte meg a rendezvényt, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos üzeneteket, információkat széles társadalmi körben megismertesse, beszélgetésekkel, játékos feladatokkal, érdekes kiállítási anyagokkal és színpadi produkciókkal bevonja Hajdúnánás és Hajdú-Bihar megye lakosságát az esélyügybe.

A délután az esélyegyenlőség jegyében telt, a rendezvényt Szólláth Tibor polgármester nyitotta meg.

Az Esély Napon olyan egyesületek, szervezetek, iskolák képviseltették magukat, amelyek hátrányos helyzetű emberekkel foglalkoznak. A rendezvényre kitelepült szervezetek sátraikban mutatták be tevékenységüket, ezzel párhuzamosan művészeti csoportjaik színpadi fellépéseikkel szórakoztatták a közönséget. Az akarat és a tehetség a színpadi produkciókban is megmutatkozott.

Emlékezés a világháborúk hősi áldozataira Hajdúnánáson

A két világégés hajdúnánási áldozatainak tiszteletére tartottak megemlékezést a Hősök Napja alkalmából Hajdúnánáson 2013. május 26-án. A jeles alkalomból Hajdúnánásra látogatott Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára, aki a Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének tagjaival hivatalosan is felavatta a  most már a második világháborúban elesett hajdúnánási hős katonáknak is emléket állító köztéri alkotást.

A magyar hősök emléknapjának eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza, amely arra kötelezett minden községet, hogy méltó emléket állítson elesett hőseinek.
A jogszabály kimondta, hogy megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni a nemzet hősi halottainak kegyelet teljes tiszteletét.

A hajdúnánási Hősi Emlékmű első, 1927-es átadásakor az első világháborúban elhunyt helyi katonáknak állított emléket. A város 2012-ben döntött a szobor restaurálásáról, azzal a szándékkal, hogy a második világégés során elhunyt katonák neve is felkerülhessen az emlékműre. A felújítás részben közadakozásból, részben a Nemzeti Kulturális Alaptól kapott támogatásból valósult meg. Az immár mindkét világháború 1217 hősi halottjának emléket állító alkotás mostanra készült el teljesen.

Nemzeti Eszközkezelő Zrt. tájékoztatója

A NET program a Kormány Otthonvédelmi Akciótervének keretein belül a leginkább rászorult hiteladósokon kíván segíteni. A program a három szereplő - hiteladós, hitelező és a Magyar Állam - közös áldozatvállalásán alapul. Ennek keretében:

• a hiteladós lemond az ingatlan tulajdonjogáról, és bérlőként otthonában maradhat,
• a Magyar Állam megvásárolja a felajánlott ingatlant és
• a hitelező elengedi a hiteladós fennmaradó tartozását.

A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. minden olyan ingatlant megvásárol, amelynél az összes jogszabályi feltétel teljesül, és amelynek eladásához az ingatlan tulajdonosa, valamint a hitelező pénzügyi intézmény hozzájárulását adta.