Hajdúnánás Város logó
Köszöntjük Magdolna, Magda nevű látogatóinkat!
2019. július 22.
Hírek >> Aktuális hírek
Archívum

2013-07-15 09:49:00

Tájékoztatás

a településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárásról szóló rendelet megalkotásáról

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselő-testülete megalkotta a településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárásról szóló 21/2013. (VI. 30.) Önkormányzati rendeletét.

A rendeletalkotás célja a település egységes képének igényes alakítása, a helyi építészeti sajátosságok és értékek, valamint a település arculat védelme, továbbá a városépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények érvényesítése.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása több ponton is teljes szemléletváltást vezetett be új vagy átalakított jogintézményeivel, mert a hangsúlyt a döntések előkészítésére és előkészítettségére, az eljárások rugalmasságára és kiszámíthatóságára, a döntések jogszerűségére helyezve. Az új településképi eljárások bizonyos szabályait a magasabb szintű jogszabályok tartalmazzák, a helyi rendeletben az alkalmazási kört és egyes működési és eljárási szabályokat kellett megállapítani. 

Tájékoztatom a lakosságot, hogy a rendelet augusztus 1-én lép hatályba, mely rendeletet  az alábbiakban közzéteszem, illetve bővebben a mellékelt leiratban és a Nánás Pro Cultúra  Nonprofit  Kft. Színháztermében 2013. július 17-én 18 órakor kezdődő közmeghallgatás keretében kaphatnak  felvilágosítást.

 (rendelet elérési út: http://www.archiv.hajdunanas.hu/dokumentumok/891/rendeletek-2013).

Szólláth Tibor
polgármester


Szakmai tájékoztató a településkép véleményezési és bejelentési eljárásokról

A település egységes képének igényes alakítása, a helyi építészeti sajátosságok és értékek, valamint a települési arculat védelme, továbbá a városépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése érdekében három új eljárással bővült a települési önkormányzatok eszköztára a 2013. évi építési jogszabályváltozások eredményeként. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.), valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. R.) 21. (1) bekezdés és a 23. §. (1) bekezdés felhatalmazza a polgármestert a településképi eljárások - azaz a településképi véleményezési eljárás a településképi bejelentési eljárás, valamint a településképi kötelezési eljárás - helyi szabályainak megalkotására. A rendeletek megalkotása olyan lehetőséget ad, mellyel élve a város a saját igényszintje alapján határozhatja meg az épített környezet színvonalát és a településkép sajátosságait.  

Az Étv. és a Korm. R. meghatározza a településképi eljárásokról szóló helyi rendeletek alkalmazásának általános szabályait, valamint azon részletszabályok körét, amelyek alapján a rendelet megalkotásra került. A településképi véleményezési eljárással az önkormányzat polgármestere a helyi jogszabály megalkotásával bevonásra kerül a Korm. R.-ben szereplő, építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákkal kapcsolatban – az első fokú építésügyi hatóság döntésének megalapozására, a tényállás tisztázására szolgáló bizonyíték erejű – véleményt adjon az építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.

A településképi véleményezési eljárásról szóló helyi rendeletben meg kellett határozni, hogy a polgármester mely építési munkákkal kapcsolatban, illetve a település mely területeit érintően kíván településképi véleményt adni, melyek a véleményezés részletes szakmai szempontjai. A  polgármester a véleményét a városi főépítész szakmai véleményére alapozza.

Az Étv. módosítása több ponton is teljes szemléletváltást vezet be új vagy átalakított jogintézményeivel, mert a hangsúlyt a döntések előkészítésére és előkészítettségére, az eljárások rugalmasságára és kiszámíthatóságára, a döntések jogszerűségére helyezi. Helyi rendelet hiányában az építésügyi hatóság semmilyen településképi szempontot nem tud érvényesíteni eljárása során. Az új településképi eljárások bizonyos szabályait a magasabb szintű jogszabályok tartalmazzák, a helyi rendeletben az alkalmazási kört és egyes működési és eljárási szabályokat szükséges megállapítani. 

 

               1. Településképi véleményezési eljárás

A településképi véleményezés bevezetése lehetőséget ad a polgármester számára, hogy egyes építési engedélyhez kötött tevékenységről, ha az a település területén kiemeltnek tekintett településképet érinti, véleményt adjon az építésügyi hatósági eljárás lefolytatását megelőzően. Amennyiben helyi rendeletben szabályozott módon élni kíván a véleményadás lehetőségével tervtanácsának vagy az önkormányzat főépítészének álláspontjára alapozza. Előnyt jelent az építtető, beruházó, befektető számára is, mert a telepítési és településképi kérdések, melyek az építési engedély megadásának kiemelt feltételei, a tervezés kezdetleges stádiumában már előre tisztázódnak. Így a szükség szerinti önkormányzati elvárások még a tervezési folyamat során időben beépíthetőek és figyelembe vehetőek. A Polgármester 15 napos határidejű eljárásban ad véleményt, és amennyiben a véleményadás határidejét nem tartja be, a véleménye engedélyezésre javasoltnak tekintendő. A polgármesteri vélemény az építési engedélykérelemhez csatolandó. Az új eljárási rendben tervtanácsi vagy a főépítész véleményén alapuló polgármesteri döntés ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, az csak az építésügyi hatósági döntés keretében vitatható (Állami Főépítész ).

 

            2. Településképi bejelentési eljárás

A településképi bejelentési eljárás bevezetésével – elismerve azt, hogy az engedélyhez nem kötött tevékenységek körébe tartozhatnak olyan munkák, amelyek esetében azok megvalósítása ellenőrzéséhez helyi közérdek fűződhet- az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységek, a reklámelhelyezések és rendeltetés-módosítások tekintetében az önkormányzat rendeletében meghatározhatja azon tevékenységek körét, melyek településképi szempontból önkormányzati kontrollt igényelnek.

A rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek esetén az önkormányzat településképi bejelentési eljárást folytat le. A polgármester döntését a főépítész véleményére alapozva hozza meg, miután az építészeti-műszaki tervtanácsok hatásköre az építési engedélyhez nem kötött építési munkákra nem terjed ki.

A településképi bejelentési eljárást az ügyfél a polgármesternél kezdeményezi. Az ügyfél által bejelentett tevékenység akkor kezdhető meg, ha a települési önkormányzat polgármestere a tevékenység végzését önkormányzati rendeletben meghatározattak szerint 8 napon belül nem tiltotta meg. A tudomásulvételről a bejelentőt igazolás megküldésével értesíti a polgármester, mely igazolás meghatározott időtartamra szól. A településképi bejelentési eljárás keretében a polgármester önkormányzati jogkörben jár el, döntésével szemben Képviselő-testülethez lehet fellebbezni. A bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását is a polgármester ellenőrzi.

A Korm. R. (egyéb településrendezési sajátos jogintézmények) a hivatkozott előírásaival tehát lehetőséget ad a polgármesternek, hogy a város sajátos igényszintje és az épített környezet alapján meghatározza az épített környezet színvonalát, a településkép sajátosságait a mellékelt rendelettervezetben meghatározottak szerint. Lehetőséget ad továbbá arra is, hogy építési engedélyhez nem kötött munkák esetében bejelentési eljárást folytathasson le, ezzel ellenőrzés alá vonva ezen  tevékenységeket is.

Az idézett kormányrendelet 21-27 §-ai szabályozzák az eljárások kereteit. Ezen eljárások azon új eljárási típusok közé tartoznak, mellyel a települési önkormányzat az épített környezet védelmére irányuló feladata ellátását elősegítheti, melyet önkormányzati rendelet megalkotásával kellett biztosítani. E rendelet hiányában az Önkormányzat és az illetékes építési hatóság semmilyen településképi szempontot nem tudna érvényesíteni eljárása során!

A településképi véleményezési eljárás során az egyes, építési engedélyhez kötött tevékenységről, míg a településképi bejelentési eljárás során - mivel az engedélyhez nem kötött tevékenység körébe is tartozhatnak olyanok, melyek ellenőrzéséhez helyi közérdek fűződhet,- a vélemény-formálási lehetőség keretében befolyásolni kívánja a településkép, az épített környezet alakítását.

A településképi véleményezési és a véleményezési bejelentési eljárás bevezetése és annak alkalmazása tehát a városnak elemi érdeke.

Az önkormányzat konzultációs lehetőséget biztosít, valamint előzetes tájékoztatást ad az egyes ingatlanfejlesztési és településrendezési kérdésekben.

A véleményezési eljárást elsősorban építészeti-műszaki tervtanács álláspontjára kellene alapozni, ezért keressük a lehetőségét annak, hogy a Hajdúböszörmény Város Önkormányzatával közösen működtessük a szervezetet, így ennek keretén belül a legjelentősebb beruházások előzetes megtárgyalására lehetőségünk adódna. Az építészeti-műszaki tervtanács felállításáig, az önkormányzati főépítész álláspontja alapozza meg a polgármester véleményét.

A polgármester 15 napos határidővel ad véleményt. Ezt a véleményt az építési engedélykérelemhez kell csatolni. A településképi bejelentési eljárással kapcsolatos állásfoglalását 8 napon belül kell közölnie. Mivel ez utóbbi esetek nem tartoznak az építészeti-műszaki tervtanácsok hatáskörébe, az önkormányzati rendeletben meghatározott tevékenységek körében a polgármester döntését a főépítészi véleményre alapozza.

A rendelettervezetben Hajdúnánás területén az alábbi területekre tartjuk fontosnak a településképi véleményezési eljárás és a településképi eljárás lefolytatását.

Településképi véleményezési eljárással érintett területek:

  • A kiskörút és annak meghosszabbításában a vasútállomásig terjedő terület, mely kiegészül a kiskörúthoz közvetlenül csatlakozó vegyes területekkel és azokat határoló utcák mindkét teleksorával.
  • A nagykörút mindkét teleksora
  • A védett településszerkezeten belül a gyűjtőutak (szerkezeti terven jelölt) mindkét teleksora
  • Az üdülő-, strand- és sportterületek, a Fürdő u. a vasútállomástól a Keleti Főcsatornáig. Beletartoznak ide az agyaggödrök, mint horgásztavak környezete is
  • A Hősök ligete, a köztemető előtere (parkolók, árusító pavilonok, a Köztemető kerítése)
  • A Dorogi út, Nyíregyházi út, Tiszavasvári út, Polgári út, Görbeházi út, Balmazújvárosi út tengelyétől 150-150 m-re építendő kereskedelmi, szolgáltató, szállás- és lakóépületek az igazgatási terület határáig
  • A város belterülete és azt övező beépítésre szánt területeken építendő közcélú épületek (iskola, óvoda, bölcsőde, egészségügyi, kulturális és sportlétesítmények)

 

Településképi bejelentési eljárással érintett területek:

  • A kiskörút és ahhoz csatlakozó vegyes területek, valamint azokat határoló teleksorok területe
  • A Fürdő előtti közterület, azt határoló épületek
  • A Hősök ligetének területén építési engedélyhez nem kötött, de településképet befolyásoló tevékenységek. (pl.: kerítések kialakítása, reklámtáblák elhelyezése és kialakítása, rendeltetés módosítások településképet befolyásoló megoldása)

A  településképi véleményezési eljárás és a településképi bejelentési eljárások érintett területeinek lehatárolását a rendelet  1. és 2 . számú melléklete határozza meg.

A Korm. R.  V. fejezete az egyéb településrendezési sajátos jogintézmények között lehetőséget biztosít az Önkormányzatok számára  még a településképi véleményezési és a településképi bejelentési eljárásokon kívül  településképi kötelezés és közterület alakítás helyi szabályainak megalkotására is.


vissza