Hajdúnánás Város logó
Köszöntjük Magdolna, Magda nevű látogatóinkat!
2019. július 22.
Hírek >> Aktuális hírek
Archívum

2013-07-12 10:57:00

TÁJÉKOZTATÁS

a helyi építési szabályzat és  a szabályozási tervek elfogadásáról és a közszemlére bocsátott tervanyagra érkezett lakossági és egyéb észrevételekkel kapcsolatosan

I. Hajdúnánás Város Önkormányzat a mellékelt 386/2011. (X. 20.) számú Képviselő-testületi határozattal indította meg a 23/2001. (XII. 20.) és a 236/2004. (XI. 18.) Képviselő-testületi határozattal a Hajdúnánás Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 51/2004. (XI. 22.) Önkormányzati Rendelettel megállapított településrendezési eszközök teljes körű felülvizsgálatát. (továbbiakban: felülvizsgálat)

  1. A határozat 1. pontja alapján a felülvizsgálat a város teljes igazgatási területére kiterjedően megtörtént.
  2. A határozat 2. pontjában meghatározottak szerint lebonyolítást nyert:
    • az előzetes véleményezési eljárás
    • a települési koncepció összeállítása és annak a mellékelt 122/2012 (III. 7.) Képviselő-testületi határozattal történt jóváhagyása.
  3. A Határozat 3. pontjában meghatározottak szerint elkészült:
    • a településszerkezeti terv felülvizsgálata és térinformatikai feldolgozása
    • a szabályozási terv felülvizsgálata és térinformatikai feldolgozása
    • a helyi építési szabályzat felülvizsgálata, és az alátámasztó munkarészek.
    • az elkészült munkarészek és munkaközi tervek ismertetésre kerültek a Képviselő-testület előtt 
  4. Lebonyolításra került a véleményezési eljárás, a véleményeket és azokkal kapcsolatos teendőket a tervező és főépítész együttesen táblázatosan összeállította
  5. Eltérő vélemények egyeztetésre kerültek, melyről egyeztetésről jegyzőkönyv készült. A tervek, ill. Helyi Építési Szabályzat szövege  ennek megfelelően javításra került.
  6. A véleményezési eljárást követően a tervek közzététele a mellékelt Hirdetmény útján az érdekelt lakosság észrevételezési jogának biztosítása céljából megtörtént.
  7. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építési és Örökségvédelmi Hivatalának Állami Főépítész az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (Étv.) 9 § (6) bek. szerinti szakmai véleményét megkértük, mely  szakmai véleményt a 7. sz. melléklet tartalmazza.
  8. Az előterjesztési dokumentáció a lakossági észrevételek és az állami főépítész szakmai észrevételeinek feldolgozásával elkészült.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (Étv.) 9. § (6) bekezdésében előírtak alapján a közszemlére bocsátott tervekkel kapcsolatban három lakossági és egy településrendezés rendezési tervezői észrevétel érkezett, amelyekkel kapcsolatban Képviselő-testületi döntés szükséges arról, hogy a jóváhagyott tervben szerepeljenek-e, vagyis a Képviselő-testület kívánja-e beépíteni az észrevételeket és a kérelmeket.

  1. Klapka utcai lakosok észrevétele: az 1570/2; 1571; 1572; 1573; 1574/1; 1574/2 hrsz.-ú ingatlanok teleklábainál már a jelenlegi szabályozási tervben is szereplő utcanyitás maradjon el a szabályozásból.
  2. Megjegyezzük, hogy a keskeny és hosszú telkek megosztása teleknyéllel nem lehetséges, mivel a kialakult telekszélesség ezt nem teszi lehetővé.

    Az utcanyitás lehetősége azonban nemcsak a kötelezően kialakított közterület kialakításával lehetséges, hanem magánútként egyszerű telekalakítással is megoldható, ha a magánutat közforgalom alól nem zárják le. Ezzel a módszerrel bármikor megvalósítható a szabályozási tervben szereplő kiszolgáló út, így annak kiszabályozása nem szükségszerű.

    Javasoltuk az észrevétel elfogadását, a kötelező ki kiszabályozás törlését, helyt adva a lakosok kérelmének.

  3. Bozán-Bata Zsuzsa (4080 Hajdúnánás, Jegyző Nagy Imre u. 1. sz.) azzal a kéréssel fordult az Önkormányzathoz, hogy az 1891/3 hrsz. telket a telekhosszban az 1890 hrsz. út és a telekhatár közötti zöldterülettel kiegészíthesse.
    A kérést megvizsgálva – beleértve a közművezetékek szabályozási tervben feltüntetett nyomvonalát, annak átvezetését nem javasoltuk, mivel ebben az esetben  új  véleményezési eljárást szükséges lefolytatni. Az terület beépítésre szánt területbe történő átvezetése jogszerűen csak az Étv. 9. §.-nak megfelelő újraegyeztetési eljárás lefolytatásával lehetséges, illetve jogszerű, melyre az állami Főépítész az állásfoglalásában külön felhívta a figyelmet. Ennek megfelelően a kérelem, ezen eljárásban csak abban az esetben támogatható, amennyiben új véleményezési eljárás kerül lebonyolításra.
    Javaslat: külön rendezési tervmódosítási kérelemre, illetve külön eljárás keretében kerüljön  a kérelem vizsgálatra.
  4. Kovina 93 Kft. (4225 Debrecen, Vardai M. u. 7.) kéri az 1638 hrsz. ingatlanon levő 216 m2 alapterületű fa építésű takarmányboltként üzemeltetett felépítményben mezőgazdasági termékek árusításának lehetővé tételét.
    A kérelem csak abban az esetben lehetne a felülvizsgálat tárgya, ha a terület egy részét az önkormányzat tulajdonában lévő zöldterületből beépítésre szánt területté minősítenénk át a településrendezési tervben.
    Ez utóbbit azonban a 3. pontban már ismertetett törvényességi előírásokra figyelemmel nem javasoltuk. Magának a kérelemnek az elbírálása pedig nem településrendezési kérdés, mivel az épület jelenleg nincs feltüntetve az ingatlan-nyilvántartásban, így az épület fennmaradását és jogszerű működését szükséges először vizsgálni.
  5. A Görbeházi u. és Fürdő u. közötti gyűjtő út nyomvonalát a 165/2013 (IV. 25.) sz. Képviselő-testületi határozat a Téglagyár és Török Istvánné területének határán 50-50 %-os terület igénybevételével fogadta el. A Cívisterv Várostervező és Építész Iroda 2013. jún. 4.-i levelének 2) a pontja szerint a határozat szerinti nyomvonal az önkormányzat számára kártérítési kötelezettséget jelentene, ugyanakkor a Török Istvánné területének értéke a rendezési terv módosításával jelentősen megnövekszik, tehát a gyűjtőút területe kártérítés nélkül lejegyezhető. Ezért célszerű az eredetileg tervezett nyomvonal megtartása. A Cívisterv észrevételével egyetértve ezért javasoljuk a 165/2013 (IV. 25.) számú Képviselő-testületi Határozat első bekezdésének törlését.

Hajdúnánási Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13 § (1) bek. 1. pontjában foglalt hatáskörében eljárva:
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. (Étv.) 9 § (6) bek.-ben előírtak alapján közszemlére bocsátott tervanyagra érkezett lakossági és egyéb észrevételekkel kapcsolatban az alábbi döntést hozta:

  • A Klapka utcai lakosok kérelmének helyt adva, az utcanyitás kötelezettségét törölte.
  • Bozán-Bata Zsuzsa (4080 Hajdúnánás, Jegyző Nagy Imre u. 1. sz.) alatti lakos kérelmét nem támogatta.
  • Kovina 93 Kft. kérelmével kapcsolatban: az előterjesztett kérés miatt a szabályozási tervet nem kívánta módosítani.
  • A Görbeházi u. és Fürdő u. közötti gyűjtőúttal kapcsolatos 165/2013 (IV. 25.) Képviselő-testületi határozat 1. bekezdését törölte.

Mindezek figyelembevételével került előterjesztésre az így elkészült Hajdúnánás Város módosított településrendezési eszközök közül

  1. a településszerkezeti tervet és leírását, és annak jóváhagyandó határozat-tervezetét.
  2. A helyi építési szabályzat rendelet tervezetét és annak mellékletét képező szabályozási terveket megállapítás céljából.

II. Az I. fejezetben említett mellékletben szereplő határozat alapján 2011. október. 28-án kifüggesztéssel hirdetményben a lakosság tudomására hoztuk a településrendezési eszközök teljes körű felülvizsgálatáról szóló döntést, melyben kértük az érintettek hogy észrevételeiket javaslatukat tegyék meg.

      Felhívás eredményes volt, a rendezési terv módosítására vonatkozóan 12 olyan igény érkezett, melyből 11-et településrendezési szerződés keretében kezeltünk. További korrekciós igények is jelentkeztek, melyeket településrendezési szerződés nélkül is be tudtuk építeni a felülvizsgálatba. (részletes tájékoztatás a 8. sz. mellékletben).

      A településrendezési szerződések esetében elkészíttettük az azokat megalapozó tanulmányterveket, a Képviselő-testület elé terjesztettük és a jóváhagyást követően összeállítottuk a szerződéstervezeteket. Az aláírt szerződések adatait mellékletben táblázatosan ismertetjük. (9. sz. melléklet)

     a felülvizsgálat során a jogszerűség  miatt elkészíttettük a kulturális örökségvédelmi hatástanulmány kiegészítését képező régészeti bejárást, illetve beszereztük a 2012 évben hatályos digitális alaptérképet.

 

III. A felülvizsgálat során figyelemben kellett venni az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt, annak 2008. évi módosítását, valamint ez alapján elkészített és 2010-ben jóváhagyott Hajdú- Bihar Megyei Területrendezési Tervet.

      Figyelembe vettük továbbá a ,,Natura 2000” védettségű természetvédelmi területre vonatkozó adatokat, valamint a II. fejezetben említett és beépíthető jogszerű lakossági igényeket, észrevételeket.

      Figyelembe kellett vennünk továbbá az Étv. 2004 után bekövetkezett módosításait, illetve az Országos Területrendezési és Építési Követelményekről szóló (OTÉK.) 253/1997 (XII. 20.) Kormányrendeletben bekövetkezett változásokat is.

      A tervezés lebonyolítása, valamint a szakmai előírások tekintetében a „településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési jogintézményekről” szóló 314/2012(XI.8) Kormány rendelet (Korm. R.) 45 § (3) bekezdés alapján az Étv. 2012. december 31-én érvényes szabályainak és az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmú követelményeinek megfelelően történt.


IV. Figyelembe vettük továbbá a 122/2012 (III. 7.) Képviselő-testületi határozattal jóváhagyott településfejlesztési koncepciót és a tervezési programot, mely koncepciójában meghatározta a felülvizsgálat során betartandó szakmai elvárásokat.


V. A felülvizsgálat során a településrendezési eszközökben az alábbi módosításokra tettünk javaslatot: 

V/1. Településszerkezet: 

  • A Natura 2000 megismert adatainak megfelelően a Polgári út és a Tiszavasvári út közötti gazdasági területek, további északi irányú fejlesztése helyett a Balmazújvárosi út és Hajdúböszörményi út közötti terület felhasználását javasolja a terv, figyelembe-véve a kiváló termőhelyi adottságú szántó területeket. Ugyan itt a Ventifilt területének megtartásával valamint a Mezőgazdasági üzemi és egyéb területekkel együtt jelentős nagyságrendű összefüggő gazdasági terület alakul ki.
  • A Dorogi út mellett a gazdasági területeket a minimumra csökkentettük, míg a város gazdasági területeinek északi irányú fejlesztése a meglévő, 2004- es tervben szereplő területre korlátozódik.
  • Az üdülő és sportterületek fejlesztésénél a Makona-Építész stúdió tervének figyelembe vételével a Téglagyári agyaggödrök rendezésével, a sportterületek déli irányú fejlesztésével, a Fürdő utca, Keleti Főcsatornáig történő meghosszabbításával jelentős mértékű beépíthető terület alakul ki. A strand területének növelésére egyedül a nyugati irányban nyílik lehetőség, ezért az ottani bérlemények felmondására, valamint az ideiglenes felépítmények fokozatos megszüntetésére mindenképpen szükség lesz.
  • A Béke Mezőgazdasági Szövetkezet jelenlegi állattartó telepének további üzemeltetése helyett, annak funkcionális átalakításra lesz szükség oly módon, hogy elsősorban a lovas turizmus lehetőségei teremtődjenek meg.
  • A sportterület növelésével, a jelenlegi területtől délre kialakítható a lőtér korszerűsítése, kalandpark és más hasonló funkciók is.
  • Az üdülőterületek fejlesztésére jelentős terület áll rendelkezésre részben üdülőházas, részben hétvégi-házas üdülőterületek kialakítására nyílik lehetőség. A Téglagyár jelenlegi helyén való megtartását a terv jelentős területfejlesztés kizárásával javasolja.

A terület teljes közművesítéséhez kedvező adottság a közelmúltban kialakított szennyvíztelep közelsége.

  • A lakóterületek jelentős bővítésére előre láthatóan nem lesz szükség azért sem, mert a jelenlegi lakóterületek területén vannak jelentős számú üres telkek, lakatlan épületek. Felosztható telkek is nagy számban állnak rendelkezésre, vagyis a jelenlegi lakóterületek is jelentős tartalékokkal rendelkeznek. Ezért a jelenlegi szőlőskertek lakóterületté történő fejlesztését csak minimális mértékben javasolja a terv.
  • A város kialakult településszerkezetét – Hajdúböszörményhez hasonlóan- a kétbeltelkes települési rendszerből kialakult sugaras, körgyűrűs szerkezet jellemzi. A régi lakótelkes és szérűskertes területeket egymástól egy körút (az un. kiskörút) választja el, míg a külső, un. nagykörút a régi szérűskertet határolja.

A településszerkezetet a terv védelemre irányozza elő, hiszen egyedülálló településszerkezete. Mellette szól, hogy hazánkban hasonló ilyen spontán, de szabályosnak mondható településszerkezet e kettőn kívül nem alakult ki. Ez a szerkezet képes befogadni a jelenlegi igényeket is, amennyiben nem törekszünk a beépítés jelentős besűrítésére, az építendő épületek szintszám növelésére, megőrizzük a mezőváros jellegét, de javítjuk a közterületek kialakítását, használatát az elektromos légvezetékek megszüntetésével (földkábelre történő átépítéssel), valamint a nyílt csapadékvíz- elvezetés árokrendszer megszüntetésével (zárt csapadékvíz elvezetéssel), a szennyvíz csatorna hálózat kiépítésével. Egyébként elsősorban a közlekedési rendszer és a terület kialakult léptéke, a beépítési mód képezi a védelem tárgyát.

A kiskörút által határolt városközpont jórészt már kiépült, városias jellegűvé vált.

Itt épültek a város lakótelepei, önálló telektömbjei.

  • Terület-felhasználás : 
    • A városközpont teljes egészében településközponti vegyes terület felhasználásba sorolt, a kiskörút és a Mártírok u. közötti lakótelep kivételével, mely nagyvárosias lakóterület.
    • A két körút közötti terület egységesen kisvárosias lakóterület. A beépítésre vonatkozóan a differenciáltságot a terület-felhasználási egységen belüli övezeti besorolások, előírások biztosíthatják.
    • A védett településrészen kívül hagyományos kertvárosi és falusias lakóterületek helyezkednek el. Ez utóbbiak területét, kis mértékben javasolja bővíteni a terv.
    • Tedej külön településrész, melynek kialakítását az általános és meglévő funkciója határozza meg (szarvasmarhatelep, sertéstelep). Lakóterülete: falusias. A területen, a lovas turizmus fejlesztése célként fogalmazódik meg. Erre a célra, ill. a lovaglás, valamint lovasverseny, ill. bemutatók céljára a terv megfelelő nagyságú területet irányoz elő. A településrészt a vasútvonal és a mellette haladó Tiszavasvári felé vezető út kettéosztja.
    • A külterületen a majorok és tanyák kezelése alapvetően eltér a felülvizsgált tervtől, mert:
    • Az OTÉK- módosítás lehetővé teszi, hogy a működő majorok, tanyák területeit beépítésre szánt területté lehessen átminősíteni. A legtöbb lakossági kérés erre irányult. Amely területre kérték, ott a művelés alól kivett területeket beépítésre szánt különleges területté sorolta át a terv. A működő majorok így kikerülnek a birtokközponttá alakítás kötelezettsége alól is függetlenné válnak a földterületektől, melyek továbbra is beépítésre nem szánt területek maradnak.
    • A közlekedési rendszer is átalakul: A Dorogi utat a Tiszavasvári, ill. Polgári úttal országos jelentőségű, települést kikerülő, másodrendű főút köti össze. Ez az elkerülő út a terv szerint már nem a szőlőskertek területén megy keresztül, hanem azon kívül, meghagyva ezzel a szőlőskertek telekszerkezetét és dűlőút hálózatát.

Jelentős módosítás a Görbeházi út átkötése a Fürdő út irányába, így a Polgárról és Görbeházáról érkezőknek közvetlen megközelítést biztosít a strand és a sporttelepek felé. Az is jelentős, hogy az autóbusz állomás, ill. a strand valamint a sporttelepek parkolóinak egy része a Fürdő utcához való csatlakozással tervezett, ahol megfelelő terület áll rendelkezésre mind a buszállomás, mind a személygépjármű, illetve autóbusz parkolók számára. (Jelentős számú parkoló igénnyel kell számolni a strand és sportterületek miatt.)

A nagy-, és kiskörút az elkerülő úttal, ill. a Görbeházi út átkötésével mentesül az átmenő forgalomtól és az azzal járó terheléstől.

Kijelölésre kerültek az un. ,,fő-dűlőutak” azok, melyek biztosítják a szomszédos településekkel való közvetlen kapcsolat mellett az egyes mezőgazdasági területek megközelítését a beépített területek érintése nélkül a város belterületébe vezető utak kikerülésével, mentesítve a belterületet az átmenő forgalomtól.

A közlekedési hálózatot kiegészíti a gyűjtő-utak, valamint a kiszolgáló utak rendszere. A védett településszerkezet területén mindkét rendszer spontán alakult ki. A volt szérűskertekből a lakókertekhez u.n. „csapások” alakultak ki (ezek váltak gyűjtő-utakká), melyek nagy telektömbökké osztották a területet. Azok felosztása, osztódása zugok segítségével történt, melyeket a védendő településszerkezet részének kell tekinteni oly módon, hogy további telekmegosztásokra is lehetőség van, de magánutak létesítésével, melyeket nem szabályoz ki a terv, így a magánutak telekalakítással is létesíthetők.

  • Infrastruktúra hálózat:

A közműellátás gerinchálózatának mindenképpen közterületre kell kerülnie. Ezek a közterületek nemcsak a köztulajdonban levő területek lehetnek, hanem a közforgalom számára átadott magánterületek is.

Az infrastruktúra gerinchálózat magában foglalja a víz, szennyvíz és esőcsatorna, gáz, híradás, elektromos-energia hálózat rendszerét egyaránt. A teljes körű gerinchálózat rendszerét az alátámasztó munkarészek tartalmazzák.

A város Hajdúdoroggal közösen üzemelő korszerű szennyvízkezelővel rendelkezik. Ez lehetővé teszi a legmagasabb szintű közműellátás üzemeltetését. Ennek megfelelően az ivóvíz és áramellátás mellett a vezetékes szennyvízelvezetés is megoldható, a terv ennek a követelményével számol is. A csapadékvíz elvezetést – távlatban – úgy szükséges megoldani, hogy a beépítésre szánt területekről a csapadékvizek összegyűjtéséről és tárolásáról gondoskodni lehessen.

  • Zöldterületi rendszer

Nagyobb zöldfelületek: A köztemető és a Hősök parkja. Mindkettőt a beépítésre szánt területek határolják. További kisebb közhasználatú zöldfelületek olyan helyen alakultak ki, ahol a terület kevésbé volt beépítésre alkalmas.

A város legnagyobb zöldfelületét az üdülő és sportterület jelenti. Ehhez csatlakozik az agyaggödrök rendezett környezete (horgásztavak).

A várost kettészelő Keleti Főcsatorna egyúttal zöldfolyosó is. A Közterületek, dűlőutak fásítása jelentős zöldfelület és jól tagolja a település szerkezetét.

A zöldfelület növelése érdekében a terv növeli a legkisebb alakítható telekterület mértékét emeli a beépíthetőség mértékének csökkentése mellett. Így a telkek zöldfelületi fedettsége is növekszik.

Fontos, hogy a két körút fásított legyen (legalább egyik oldalon) jelentősége az, hogy jól tagolják a város beépített területét.

A zöldfelületek biztosítása céljából a gazdasági területeknél nagyobb mélységű előkert előírása szükséges.

 V/2.  Helyi építési szabályzat és szabályozási tervek.

 A helyi építési szabályzat (HÉSZ) a településrendezési eszközök közül az az önkormányzati rendelet, mely Hajdúnánás területén szabályozza az építés rendjét azzal, hogy minden telekre, építési telekre érvényes szabályokat állapít meg. A szöveges szabályokon kívül – annak kiegészítéseként – a szabályozási terv(ek) tartalmazza(ák) az egyes övezetek helyét, határait, kiterjedését.

      A HÉSZ mozgásterét a magasabb rendű jogszabályok, az Étv. és az OTÉK határozzák meg.

      A HÉSZ az az önkormányzati rendelet, melynek keretein belül lehetőség van a helyi adottságok, hagyományok, kialakult szokások figyelembevételével szabályozni az építési tevékenység helyi rendjét.

      A településrendezési eszközök felülvizsgálata során éppen ezért nagy gondot fordítottunk arra, hogy ez az önkormányzati rendelet – a magasabb rendű jogszabályok keretei között – minél jobban érvényesítse a város közösségének törvényes keretek között a jogos egyéni igényekből adódó követelményeit is.

      A településrendezési eszközök felülvizsgálatát behatárolták az Étv. és OTÉK-ban bekövetkezett változások, a város építési tevékenységéből adódó tapasztalatok, valamint a lakossági észrevételek, jogos igények. Ez utóbbiak összegyűjtése, mérlegelése időigényesnek bizonyult, de így lehetett biztosítani a lakosság észrevételét a felülvizsgálat folyamán, eleget téve az Étv. Erre vonatkozó előírásainak is.

      Az övezeti előírásokon változtatni kellett több szempontból is:

  • Meg kellett növelni a legkisebb alakítható telekterületeket. A védett településszerkezet csak úgy tartható fenn (mivel a védelem elsősorban a közterületek kialakult rendszerére és méretére vonatkozik) ha sem az építmény-szintszámok, sem a beépítés sűrűsége nem növekszik számottevően az ésszerűség mértékén felül. Erre nincs is szükség, hiszen jelenleg is sok lakatlan épület és beépítésre váró telek van. A szabályozás mindamellett mérsékelt intenzitásnövelést lehetővé tesz.
  • A kiskörúton belül lehetővé kell tenni a még rendezetlen terület kisvárosi jellegű átépülését. Ezért ezek a területek vegyes övezetbe kerültek át, ahol nem kizárt lakóépületek építése sem.
  • A nagykörúton kívül is növelni kellett a legkisebb alakítható telekterületet. Az eddigi szabályok ugyanis túl kicsire mérsékelték azt, ami nem felel meg sem a kertvárosi sem a falusi lakóterületeken kialakult hagyományos életvitelnek. A teljes közművesítettség igénye mellett itt – átmenetileg – lehetővé kellett tenni közműpótlók átmeneti üzemeltetési lehetőségét. Ez pedig a társasházak építési lehetőségét (ami eddig sem volt jellemző ezekre a területekre) – jelentősen korlátozza.
  • A telektömbökben – és egyéb helyeken is – el kellett hagyni a telektömbök szabályozott feltárását, valamint a kötelező közterület-szélesítéseket. Helyettük kötelező építési vonalat szabályoz a terv. Ezzel sok telekalakítási kötelezettség szűnik meg.
    Ugyanakkor a védett településszerkezet területen a közterület-kialakításra a kötelező előírások szigorításokat tartalmaznak.

Fontos volt azt is tisztázni, hogy a közmű gerincvezetékeknek a továbbiakban a közterületre kell kerülniük, hogy a szolgalmi jogok ne korlátozhassák a telekhasználatot. (Ez a szigorítás – természetesen - csupán az építési telkekre vonatkozik.)

  • Legtöbb módosításra a városközpont szabályozásánál volt szükség. Itt történt a legtöbb változás, melyet a kialakult állapotnak kell a továbbiakban tekinteni és a szabályozásnak arra kellett összpontosítania, hogy mely területeken szükséges és lehetséges a továbbépítés és hogyan.

A városközpont déli lehatárolását is meg kellett találni. Itt is meg kellett őrizni a kialakult közterületi rendszert. Ezen a területen található a legtöbb értékesés védendő épület, ill. épületrész. Ez a terület az, mely leginkább jellemző jelenleg is Hajdúnánásra. Cél, hogy ez a jellemző nemcsak megmaradjon, hanem tovább gazdagodjon.

  • Jelentős módosítással járt a Fürdő u. melletti sport és üdülőövezet, közelebbről a szabadidőközpont kialakítása és szabályozása azzal is, hogy a területbe be lett vonva a téglagyári agyaggödrök területe, mely üdülés és sporthorgászat céljait is szolgálja.

A területre a Makona Építész-stúdió készített tanulmánytervet, melyet a terület felhasználás, szabályozási előírások és tervek készítése során felhasználtunk.

Legnagyobb probléma itt a végrehajtás során a Mezőgazdasági Termelőszövetkezet állattartó telepének fokozott megszüntetése, ill. átalakítása lesz.

Az üdülőterület jelentősen bővült. A Fürdő utca mindkét oldalán beépítésre szánt terület van tervezve. A Fürdő utca vége egyébként a Keleti-főcsatornához kialakított csónakkikötő. Várhatóan a megyében – ha kiépül – a második legnagyobb üdülő- és szabadidőközpont lesz, változatos üdülési, sport és strandterülettel, mely jelentős turistaforgalomra is alkalmassá válik. Itt üdülőházas, hétvégi házas, beépítésre szánt és beépítésre nem szánt strand és sportterületek övezetei helyezkednek el. Ezért is indokolt volt a területen kialakítani az autóbusz állomást is. A vasúti személyszállítás korszerűsítés még kedvezőbbé teszi a terület megközelítését is. Előreláthatóan a befektetők számára is vonzók lesznek a terület lehetőségei.

  • Meg kell említeni Hajdúnánás-Tedej településrész fejlesztését, ahol az eddigi főleg állattartásra specializálódott területen sportlovaglás lehetőségei is megteremtődnek.

A szarvasmarhatelep jelentős fejlesztés előtt áll. Ennek érdekében szükségessé vált előrehozott rendezési terv módosítás is. Az itteni terület övezeti:

- településközponti vegyes terület falusias lakóterület
- mezőgazdasági üzemi terület
- kereskedelmi gazdasági terület
- különleges területek övezetei

  • A mezőgazdasági területeken alapvető változást jelent a mezőgazdasági üzemi területek beépítésre szánt különleges területbe sorolása. Több, eddig is üzemelő állattartó telepet, majort sorol a terv – lakossági igényeket is figyelembe véve – ebbe az építési övezetbe. A tanyáknál is megvan a lehetőség beépítésre szánt különleges területbe történő besorolásra, ahol kérik és indokolt. (Ebben a kérdésben eddig lakossági érdeklődés nem volt.)
  • Szigorítottuk a mezőgazdasági szántó területeken a beépíthető legkisebb területre vonatkozó előírást, hiszen a területen a növénytermelés az elsődleges és nem az építés. Ez utóbbi területek beépíthetősége 3 %, melyet koncentráltabb telepítésre ösztönöz a szabályozás. Új dolog, hogy mezőgazdasági területen – a lakásépítési kontingens terhére lehetőség lesz a helyben termelt áru értékesítését szolgáló kereskedelmi egység kialakítása, valamint szállás létesítése is.

A birtokközpontok kialakításának lehetőségét célszerű kihasználni, amit a szabályzat a beépítésre szánt területektől 200 m távolságban tartja megengedhetőnek. Ennek a beépíthetőségtől mentes területsáv kialakításának a követelményét az Étv. tartalmazza, ill. előírja.

A birtokközponthoz – számítások szerint – 15 ha területtel kell rendelkezni legalább, azonban annak nem szükséges egy helyen összefüggő területen lenni. Arra kell törekedni, hogy minél több birtokközpont épülhessen a korszerű, családi gazdaságok eredményes működése érdekében.

A beépítésre szánt különleges területbe sorolt majorok is jó eséllyel fejleszthetők birtokközponttá.

  • Az erdőterületek, ill. a természetvédelem alatt álló területeken az építhetőség a magasabb rendű jogszabályokban meghatározott. A szabályozási terv lehatárolja ezeket a területeket.
  • A szabályozási terv kijelöli a fő-dűlőutakat, melyek jelentőségét a településszerkezeti terv bemutatása során ismertettük.

Az előterjesztett terv és iratanyag számtalan egyeztetés, véleményeztetés, észrevételek átvezetésének eredménye. Egyiket sem lehet hiábavalónak tekinteni, hiszen mindegyik módosítás közelebb vitt ahhoz a kompromisszumhoz, melynek eredménye az előterjesztett terv- és iratanyag.

A felülvizsgálat eredményeként lakossági észrevételek figyelembevételével kérések és jogos igények teljesültek, az Állami Főépítész szakmai véleményében megfogalmazott észrevételei pedig teljes mértékben figyelembe vételre került.

A településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott elvárásokat a jóváhagyandó tervdokumentáció tartalmazza.

Hajdúnánás Város módosított településrendezési eszközeinek jóváhagyandó munkarészei:

Településszerkezeti terv: jóváhagyása határozattal

  1. Igazgatási terület településszerkezeti terve Rajzszám: T-1
  2. Belterület és környezete településszerkezeti terve Rajzszám T-2
  3. Településszerkezeti terv leírása (Szöveges rész)

Helyi építési szabályzat és mellékletei: jóváhagyása rendelettel

  1. Igazgatási terület szabályozási terve Rajzszám: Sz-1
  2. Belterület és környezete szabályozási terve Rajzszám: Sz-2
  3. Városközpont szabályozási terve Rajzszám: Sz-3
  4. Hajdúnánás-Tedej településrész szabályozási terve Rajzszám: Sz-2/T
  5. Helyi építési szabályzat (szöveges rész)
  6. Előkertek szabályozása (7. sz. melléklet)
  7. Országos és térségi övezetek lehatárolása” A/3 méretű tervlap

 

Hajdúnánás, 2013. június 28.

Kissné Barta Piroska                                                Boruzs Bernát
Városfejlesztési és Gazdálkodási Irodavezető            mb. főépítész


vissza